Betakarítás

A rostkenderkóró tápanyagokban gazdag talajokon adja a legjobb terméseredményeket: mezőségi vályog, réti agyag vagy öntéstalajokat célszerű választani erre a célra. A vetési idő április második fele, a vetés mélysége 3-4 cm. A rostkendert akkor kell aratni, amikor már száll a virágpora: ilyenkor a rostok még nem durvultak el, szilárdságuk, finomságuk kedvező. A kenderkóró aratása, speciálisan a növény aratására kialakított gépekkel történik, ami a levágott kenderkórót rendre teríti, vagy a zöld, lombos kórót kévébe kötve dobja a tarlóra. A rendre terített kórót azután kévébe kötik. Megfelelő száradás után a kenderkóró kévéket kúpokba rakják: itt történik a további száradás, a növény elveszíti zöld színét.

Áztatás

A háncsrész és a farész közötti kapcsolat meglazítását különböző mikroorganizmusok végzik el adott mennyiségű víz hozzáadásával, amelyet áztatásnak nevezünk. Az előkészített, ázatlan kenderkóró bálákat, melyeknek mérete igazodik a medencék méretéhez, daru segítségével behelyezik az adott méretű medencébe. Ezután tartószerkezettel leszorítják a kenderkórót, majd megkezdődik a medence feltöltése vízzel. A telepen rendelkezésre álló természetes vizet hasznosítjuk, melynek hőmérséklete, oxigén, vas és egyéb ásványi anyag tartalma ideális a kenderkóró áztatásához. Az áztatási folyamat eredményeként a a kenderkóró felületéről a háncsrost leválik, az egyes kórórészek között a kapcsolat meglazul. A medencében levő áztatóvizet leengedik, a kenderkóró bálákat pedig a szárító térre szállítják, ahol ismét kúpokba rendezik azokat.

Szárítás

Az ázott kenderkóró további kezelésében fontos, hogy annak nedvességtartalmát 12-16%-ra csökkentsük. Ilyen állapotban már fel lehet dolgozni a kenderkórót, valamint így már alkalmas a hosszabb ideig történő tárolásra, amely esetben ismét kévébe kötik és kazalozzák. A kenderkóró száradásának fontos környezeti eleme a meleg, szeles és csapadékmentes időjárás.

Rostgyártás

A kenderrost mechanikai feltárásának célja a rugalmas, hajlékony kenderrostok és a merev, törékeny fásrész minél teljesebb szétválasztása. Erőteljes mechanikai behatással a kenderkórót hosszanti irányban felhasítjuk, majd keresztirányban a fásrészt eltörjük. További technikai művelettel a háncsrosthoz tapadó pozdorja darabokat válasszuk le, majd a rostkötegek közül távolítjuk el a még ott lévő pozdorját. A tilolt kenderben, szálfonalgyártás során a puhítás során meglazul a tapadás, a kötegek finomabbá válnak. A vágás során levágják a tilolt kendermarok durva tő részét és kuszált hegyes részét is, majd gerebenezik, mely folyamat célja a rostok párhuzamosítása, a rostkötegek szétválasztása, a rövid rostok kifésülése, valamint a pozdorja kiszűrése. A szalagképzés, majd nyújtás során már finom, fonásra alkalmas szalagokat kapunk, amely fonodai előkészítésre kerül tovább.

Előkártolás

Feladata a kártolás előkészítése, az erősen pozdorjás, csomós kócok előzetes bontása, tisztítása, szalag-majd tekercs képzése. Az előkártológép a rostanyagok durva tisztítását, kártolását végzi, tűi erősebbek, hengerei nagyobb átmérőjűek. Az előkártológépen egynemű anyagok feldolgozását végezzük.

Finomkártolás

Feladata: a rostok finomítása, tisztítása, párhuzamosítása, a csomóbontás, keverés, valamint a feldolgozott anyagokból egyenletes finomságú finomkártolt szalag előállítása, amely a további feldolgozásra (nyújtás, fonás) alkalmas. Az előkártolás és finomkártolás a kócfonalgyártás során alkalmazott technológia.

Nyújtás

Célja a szalag vékonyítása, a rostok párhuzamosítása és finomítása, valamint az egyenletesség javítása. A nyújtógép a szalagképzőgép, illetve a finomkártológép által előállított szalagot nyújtja és egyesíti, így fonásra előkészíti, mely a folyamat végére vékonyabb és egyenletesebb lesz.

Fonás

Feladata a különböző hosszúságú, kuszált, enyhén szennyezett szálasanyagokból folyamatos, összefüggő, megfelelő szilárdságú és tisztaságú, hengeres végtelen hosszúságú fonál előállítása. A nyújtás során a megfelelő finomsági számnak megfelelő mértékben alakítják a szalagot, amely azután a sodrás során megfelelő sodratot kap, végül a kész fonalat felcsévélik.

Cérnázás

A cérna két, vagy több fonalból összesodort termék. Célja, hogy a fonalnál egyenletesebb, nagyobb szilárdságú terméket állítsunk elő. Az összesodort fonalak egymás közti súrlódása növekszik, a cérna szakítóereje nagyobb lesz, mint az egyes fonalak szakítóerejének összege, javul a szakítóerő egyenletessége, így a késztermék minősége. A cérnát az összesodort fonalak száma alapján jelöljük. Hat ág felett a fonalakat általában több menetben cérnázzuk össze, így összetett cérnát kapunk.

Polírozás

A zsineg kendercérnából, esetleg egyágú kenderfonalból előállított termék, amelynek felülete sima, egyenletes, fényes, amit keményítővel történő felületi kezeléssel, és viaszos, parafinos fényesítéssel érünk el. A zsinegeket a felhasználói igényeknek megfelelően szál, vagy kóc fonalakból gyártott cérnákból készíthetjük. A szálfonalból magas szakítóerejű, egyenletes, kiváló minőségű és külső képű zsineget állíthatunk elő különleges célokra, mind vékony mind pedig vastag finomságban. A zsinegek általában kettő vagy három ágúak, gyárthatóak azonban tetszőleges ágszámban (4, 5, 6 stb.) is, a magasabb ágszámúak vékonyabb fonalból készülnek.

Kiszerelés

A zsinegek kiszerelése általában gombolyagban történik, de lehetséges keresztcsévén, motringban, megadott hosszúságúra felvágva is. Gombolyító gépeinken leggyakoribb a 100, 200 és 500 g. tömegű gombolyag. A keresztcsévén történő kiszerelést elsősorban ipari felhasználók számára készítünk, amely az igényeknek megfelelően 1-3,5 kg. tömegű lehet.

Kötélgyártás

A kötél szerkezete a zsinóréhoz hasonló: a kötélágaknak (pászmáknak) eredeti sodratirányukkal megegyező további elősodratot adunk, így nincsen sodratveszteség. Az 5mm-es átmérő feletti termékeket nevezzük kötélnek. A kötélágakat alkotó fonalakat a fonal finomságától és a gyártandó kötél vastagságától függő számban sodorjuk össze. A köteleket 3 vagy 4 ágban képezzük.